Az 1920-as években Oroszországban létező stílus.
A kifejezés. A lat. constructivus- építéssel, tervezéssel kapcsolatos. A fogalmat hivatalosan először 1922-ben alkotta meg Alekszej Mihajlovics Hahn egy könyvében, amelynek ugyanez volt a címe – «Konstruktivizmus".
A képen: Arazzi by Il Loft, tervező: Saporiti Giorgio.
Idő és tér. A stílus az 1920-as években jelent meg Oroszországban ( az építészetben, a dekorációban, a plakátművészetben, a színházi-díszítőművészetben, a könyvkiadásban, az építőiparban, a formatervezésben ). Más országokban a konstruktivizmus a funkcionalizmuson és a modernizmuson belüli mozgalomnak tekinthető.
Jellemző jellemzők. Szigorúság, geometrizmus, egyszerű forma és monolitikus megjelenés. Nem a kompozíciót, hanem a konstrukciót hirdették meg a művészi kép alapjának haszonelvű és rendkívül egyszerű.
Építészet. Az építészeti konstruktivizmus elméleti és gyakorlati alkalmazói ( a Vesnin testvérek, M. . Ginzburg et al. ) a racionalitás és a funkcionalitás elvei alapján új technikákat dolgozott ki az emberi településtervezés, valamint a középületek és lakóépületek tervezése terén. A konstruktivizmus célja a "mérnöki munka" volt környezet, igyekezett megérteni az új technológia formálási lehetőségeit, az olyan anyagok esztétikai jellemzőit, mint a fém, az üveg, a fa. A stílus lakóépületeit a díszítőelemek teljes hiánya jellemezte. Téglából készültek, vagy vasbeton vázzal rendelkeztek. A teret sima felületekkel és szigorú geometriai formák ( téglalapok, négyzetek, körök ) használatával alakították ki;. A szovjet konstruktivisták egyik fő célja az volt, hogy a munkások számára kommunális lakásokat tervezzenek úgynevezett közösségi házak. A kollektivizmus és a közösségi élet eszméjét hirdették, ami azt jelentette, hogy az otthon néhány magánterülete eltűnt. Például egy lakásban lehet, hogy nincs fürdőszoba, és a konyhát a lakók közösen használják.
A képen: Alivar Art 545, tervező: Rietveld Gerrit Thomas.
Beltér. Konstruktivizmus a belső térben a legszigorúbb megszorítás. A falakat vakolták és egyszínűre festették ( piros, fehér, barna, sárga ). A mennyezetet fehérre meszelték, a padlót pedig jól szegélyezett deszkákkal borították, amelyeket szintén festettek.
Bútor. A konstruktivizmusra a belső térben is jellemző volt a bútorok minimális formakészlete. A tárgyakat a gyári gyártást szem előtt tartva tervezték. Kényelmet, egyszerűséget és funkcionalitást követeltek. A bútorokat általában helyi fafajokból készítették. Díszítése élénk kontrasztos színekkel való festésre korlátozódott ( fehér, fekete, sárga, piros ).
A képen: Tecta szék D 30 Trundling Turk I.
FŐ MOTÍVUMOK:
- Geometrikus: kör, téglalap, négyzet;
- Dinamikus formák: vonalak, sík lineáris formák, átlósok.
