A PEÑA építészcsapat kiválóan megfelelt annak a szokatlan és kihívást jelentő kihívásnak, hogy egy volt múzeumot lakótérré alakítson át. Ez a projekt bemutatja, hogy az intelligens tervezésnek és tervezési megoldásoknak köszönhetően még a legkényelmetlenebb épület is gyönyörű és kényelmes lakássá válhat.
Információk a projektről: Egy rotterdami épület projektje, amely egykor a Krallings Múzeumnak adott otthont. Azóta három lakássá alakították át, közös bejárattal és lifttel. A területhez tartozik egy 600 m²-es közösségi kert is, amelyet a PEÑA építészek meleg fogadtatásban részesítettek. .
A ház szerkezetét megőrizték, és a PEÑA építészet új tervezési koncepcióval használta ki a tér két szintjét. Gabriel Peña építész fantáziájának köszönhetően a lakásban minden megtalálható, amire csak szüksége lehet. Az alagsorban van egy hálószoba, egy iroda és egy fürdőszoba, míg az emeleten a fenti- a konyha és két nappali, amelyek közül az egyik az étkezővel van összekötve, a másik pedig olvasószobaként szolgál. A legnehezebb feladat az volt, hogy az alagsort, ahol kevés a fény, otthonossá és élhetővé tegyük. Ezért különös figyelmet fordítottak a ház világítási rendszerére.
A lakás legfontosabb dizájneleme egy diófából készült kocka. Ez a szokatlan szerkezet a mennyezeten keresztül köti össze a lakás két szintjét. A kocka alapja az alagsorban van, a teteje pedig egyfajta emelvényt képez, amely kissé a felső szint fölé emelkedik. A platformot szupererős üveg veszi körül, amelyen járni lehet.
A felső emelet nyitott terét válaszfalak és falak nélkül zónázzák. A lakás bútorai és padlója összhangban van a fából készült lépcsőkockával. A fehér falak és a fából készült szekrények és asztalok az egyszerűség és a funkcionalitás skandináv trendje előtt tisztelegnek. Mindenképpen van néhány ékesszóló részlet a belsőépítészetben, hogy ne tűnjön unalmasnak. Itt festmények és egy szokatlan kialakítású, élénk rózsaszínű fotel játssza ezt a szerepet.
A kocka belsejében van egy rejtett fürdőszoba. A terv része egy lépcsőház is, amely lehetővé teszi a földszintre való feljutást. A peront körülvevő üveg lehetővé teszi a napfény bejutását. Ez a gondolat útmutatóként használható, amikor a lakás folyosójának kialakításáról gondolkodunk. Legtöbbször itt kell kezelni a napfény hiányát.
A platform ülő vagy fekvő helyzetben is használható. A legfelső emelet teljes belső terét minimalista stílusban tervezték, mind a formák, mind a színek tekintetében. A szoba hosszúkás alakú, és mindkét végén panorámaablakok találhatók. A fehér falak és a mennyezet miatt a fényáramlás az egész lakást áthatja. A belső tér tele van levegővel és napsütéssel, és nincs túlterhelve poros "szép dolgokkal".
Kert veszi körül. A padlótól a mennyezetig érő ablakok a lakás belsejébe engedik az élénk zöld növényzetet, a szabadban való tartózkodás érzetét keltve. Ez a funkció hozzájárul a lakók pszichológiai kényelméhez, és az arányosság érzetét kelti minden környezetben. Ezenkívül a jól karbantartott fák és bokrok panorámája a legjobb dekoráció minden szobában. Üvegajtók vezetnek ki az elülső teraszra.
A beépített magas egység egyszerre szolgál tárolóhelyként és "határként" a nappali és a konyha között. Továbbra is ugyanazt a fehér színt használja, így beleolvad a falakba, és a tér könnyednek és légiesnek tűnik. A nyitott polcokon elhelyezett könyvek többek között a színkiemelő szerepét töltik be. Ha intimebb hangulatot szeretne teremteni a nappaliban, akkor a konyha és a nappali közötti függönyöket behúzhatja.
A diófa a konyhában is megjelenik. A lámpák, ajtók és székek itt mind fekete színűek, ami szintén a terület keretezésének és a belső kontrasztokkal való játéknak a módja. A konyhában van egy kis pultos asztal. Nem kell az étkezőt berendeznie egy gyors, menet közbeni harapnivalóhoz.
A fémszínű zárt szekrény kiemeli a konyha funkcionális célját, és óriási tárolóhelyet teremt. Ez az ötlet akkor is segít, ha például egy lakás előszobájának kialakításán gondolkodik. A modern konyhák trendje: mindent, amit be lehet építeni, be kell építeni – ez megszervezi a teret. Ebben a konyhában a mosogatót egy szigetre helyezték: kényelmesebb és kellemesebb az ablakon kinézve mosogatni, mint az üres falnak támaszkodva.
Az alagsori hálószoba minimálisra van korlátozva: egy ágy és két éjjeliszekrény, amelyek közül az egyik beépített.
A ( a kerthez illeszkedő ) függöny a falon kiemeli az alvóhelyet, és hangulatosabb légkört teremt.
A lakás egyetlen helyiségét sem vágják el üres falak. A hálószobát egy kocka választja el a dolgozószobától. A falon lévő három ablakon keresztül természetes fény árad be, az üveg pedig körülveszi a kockát. Az előszoba falai, mennyezete és padlója egyforma színű, a fényes padló visszaveri a fényt: minden meghosszabbítja a szűk teret. A lakás folyosójának kialakítása a legtöbbször a következő.
Világos lapos minták |
| Lakásbelső egy Akimov & Toporov projektből | A lakás belső tere az S-studio projektből.Y.D Interiors Studio | Lakásbelső egy építész és tervező projektjéből |
Az lenne az érdekes, hogy a múzeumi épületben milyen műkincsek voltak kiállítva korábban?
Hozzászólás: Ez az újságcikk érdekes, hogy egy múzeumi épületben található egy maisonette lakás. Szeretném megtudni, hogy milyen múzeum volt ez a hely és hogyan sikerült átalakítani lakható otthonná?
Miért hívták Maisonette-nek és mi történt a múzeumi épülettel? Ki volt a tervezője és mikor épült, hogy házat lehessen benne kialakítani?
A Maisonette elnevezését a lakások elrendezése inspirálta, melyek hasonlóak voltak a hagyományos francia lakóépület két emeletes elosztásához. A múzeumi épület a tervező Henry van de Velde által tervezett nd épült 1897 és 1898 között. Az épületben eredetileg lakásokat és műtermet alakítottak ki, de később múzeumnak alakították át. A Maisonette egyedülálló stílusát és tervezési megoldásait sokan csodálják még napjainkban is.