Miért elavult a fűtési kazánok hatásfokának régi számítási képlete, és hogyan lehet helyesen kiszámítani a modern kazánok hatásfokát??
Hogyan számítják ki a fűtési kazánok hatékonyságát?
Régi és új. Kezdetben a hosszú tüzelésű fűtőkazánokat a következő képlettel becsülték meg, kiszámítva a hőhordozónak adott hasznos hő és a tüzelőanyag elégetése során kivont hőmennyiség arányát. A vízgőz kondenzációja során keletkező látens hőt nem vették figyelembe. Ennek oka, hogy a hagyományos tüzelésű fűtőkazán nem használja fel ezt az energiát. A 80-as években feltalálták az azonnali kondenzációs kazánokat, amelyek szintén a vízgőzben lévő energiát hasznosítják. Ennek legalizálása érdekében a fűtőkazánok hatásfokának számítási képletét is meg kellett változtatni, különben a kondenzációs kazánok hatásfoka meghaladná a 100%-ot.
Mi csökkenti a kazán hatékonyságát?
Rövid fűtési szezonok és fagyos időjárás. A nagy teljesítményű hagyományos kazánok hosszú távú üzemeltetése alacsony hőigény mellett ( és ez a fűtési szezon 90%-át teszi ki ) hatékonyságuk csökkenését eredményezi. A kondenzációs kazánok fagyos körülmények között történő üzemeltetésekor több kondenzáció keletkezik, ami magasabb hatásfokot eredményez.
Melyik kazán a legköltséghatékonyabb??
Ár és termelékenység. Ha összehasonlítjuk az azonos teljesítményű kazánokat, a kondenzációs kazánok valamivel drágábbak, mint a hagyományosak, de a hőenergia-termelésben messze felülmúlják azokat. Ha összehasonlítjuk teljesítményüket az új képlet szerint, az innovatív kazánok, amelyek a vízgőz energiáját használják, 92-95%-os hatásfokot adnak, míg a hagyományos – 81-84%. A régi képlet szerint a kondenzációs kazánok hatásfoka 103-106%, néha pedig 111% is lehet.
Melyik típusú kazán kínál nagyobb hatékonyságot? Mennyivel hatékonyabb a kondenzációs kazán a hagyományoshoz képest? Érdemes-e beruházni egy drágább, de hatékonyabb kazánba?